|
Kovács András a gyülekezet vezetőiről
Kovács András a Földesi Református Egyházközség lelkésze.A MRE törvényei szerint kik lehetnek a gyülekezet vezetői?
A gyülekezetet a lelkipásztor, egyenrangú társa, a gondnok és a presbitérium vezeti. Koordinációs szerepük akkor működik jól, ha a feladatokat meg tudják osztani egymással.
Okoz-e nehézségeket az, hogy nagyon sok gondnoknak nincsenek olyan képesítései, iskolai végzettsége mint elnöktársának?
Nem jelent problémát, mert nem azonos a terület, amit el kell látniuk.
Milyen feladatai vannak a gondnoknak?
A gazdasági ügyek megszervezése és irányítása, valamint napi kapcsolattartás a lelkipásztorral azért, hogy a gyülekezet dolgait meg tudják egymással vitatni. Vagyis: a gondnok nem a presbitérium és/vagy a lelkész alárendeltje lesz, hanem munkatársa, segítőtársa. Makkai professzor egyik tanulmányában rámutatott arra, hogy Pál Apostolnak több mint 30 munkatársa volt. Elgondolkodtató, hogyha Pálnak munkatársi szinten volt ennyi embere, akkor nekünk is tanulnunk kell az együttes munkát.
Munkatársi szinten milyen területeket sorolhatunk föl?
Igei szolgálatok, pásztoráció, lelkigondozói szolgálat a lelkészhez tartozik. A hivatalvezetés külön feladat, amiben jó, ha segítséget kap a lelkész pl. az adminisztráció területén. Az is nagy segítséget jelent, ha a gondnok kisebb csoportokat meg tud mozgatni a gyülekezeten belül a lelkésszel együtt.
A gyülekezeti munkatársakat ki ajánlja szolgálatra, és milyen kritériumok alapján?
Ebben a feladatban a lelkipásztor a gyülekezet oszlopos tagjait, ismerőseit hívja segítségül.
Mi motiválja az embereket abban, hogy a lelkésznek munkatársai legyenek?
Jelen pillanatban szinte semmi sem, amely annak köszönhető, hogy volt az anyaszentegyház életében egy olyan időszak, amikor a lelkész kényszerűségből magára maradt, hiszen a gyülekezeti életben való tevékeny részvételt büntették, illetve családok ellehetetlenítéséhez vezetett. Ezért hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy a lelkész egyedül dolgozik, egyedül végez mindent. Némi elmozdulás azért tapasztalható az utóbbi időben. Előbb-utóbb úgyis rádöbbennek a gyülekezeti tagok, hogy nem lehet egy emberre mindent ráterhelni, hogy egyedül intézkedjen és végezzen minden feladatot. A lelkésznek elsőrenden nem is vezető, hanem koordináló szerepe van egy-egy gyülekezet életében.
Mi segítheti elő, hogy valaki a lelkipásztor munkatársa legyen?
Az első lépés, a különböző társadalmi rétegek elérése, megszólítása. Második lépésként a gyülekezetnek úgy kell presbitereket javasolni, hogy a presbitériumban legyen minden társadalmi rétegből, valamint korcsoportból. Innentől kezdve lesznek segítői, munkatársai a lelkésznek.
Milyen alapkövetelmények vannak egy gyülekezeti vezetővel, pl. a lelkésszel szemben?
Legyen alapos a teológiai ismerete. Legyen tisztába a gyülekezetvezetés elméletével, gyakorlatával, valamint adminisztrációs tapasztalatai is legyenek. Mert ezek alapján tudja jól koordinálni a gyülekezet életét. Mert ha ezen "lábak" egyike hiányzik, a "szék" billegni fog.
A lelkész mint a jelölőbizottság tagja, javaslatot tesz a jövendő presbiterek személyére. Mi alapján teszi?
Egyrészt pl. korosztály szerint. Fontos, hogy legyenek 20-30 éves, középkorú és idős presbiterek. Ennek lényege az utánpótlás biztosítása. Másrészt viszont a társadalomban betöltött szerepét kell vizsgálni.
Lelki, természeti jellemzőket figyelembe kell-e venni?
Nem minden esetben. Találkoztam már olyan presbiterrel, akinek nagyon lobbanékony természete volt, többször "beolvasott". De nem tudtunk olyan munkát megnevezni, amiben ne segített volna. Mérlegelni kell: csend, nyugalom kritikamentesség, vagy pezsgés, építő jellegű kritikák, előrelépés.
Kik építik a gyülekezetet, és mit jelent a gyülekezetépítés?
Általában az lenne a legkézenfekvőbb válasz, hogy a lelkipásztor. Ez azonban nem így van. Mert első renden a Szentlélek az, aki építi a gyülekezetet. Ezen túlmenően pedig az erőt családokban látom. A család a társadalom alapsejtje, ahol sok értéket elsajátíthat az ember. A hitvalló élet is itt lesz példává. A család nagyon fontos, nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyülekezetépítés terén. Ugyan úgy az egyéneket sem.
Vagyis: a családokból, egyénekből fölépülő gyülekezetet, mely a családok sokszínűségében pompázik, a Szentlélek, a lelkész, a presbitérium és a gyülekezeti munkatársak vezetik.
Valóban így van. (Én azonban nem szeretem ezt a szót használni, hogy: vezeti. Számomra van egy mellék jelentése: felülről diktálni. A közgyakorlat miatt azonban használom.) Persze a vezetés működhet jól és rosszul, vissza lehet élni vele, de jól is lehet végezni a gyülekezet épülésére. A lelkipásztor a gyülekezet vezető tisztségviselője, de valójában a gyülekezet szolgája. És ez vonatkozik az összes többi tisztségviselőre is.
Változni fog-e a Református Egyház helyzete a presbiterválasztásokat követően?
Túl sokat nem fog változni, mert egyik napról a másikra gyökeres változásokat nem lehet elérni. Ez így van akkor is, ha a presbitérium összetétele megváltozik. A lényeg: a presbitériumot soha sem szabad ellenzéknek, vagy ellenfélnek tekinteni.