Jézus arcai

Gyermekkorom egyik meghatározó élménye volt Zeffirelli Názáreti Jézus c. filmje. Zeffirelli tud/ott valamit. Jézusról, a hitről...

A Szeged melletti faluban a nagybőjti lelkigyakorlatra mindig zsúfolásig megtelt a kápolna. (Akkor, a nyolcvanas évek elején még nem épült fel a templom. Most meg lassan húsz esztendős lesz. (kép) A templom a Szent Keresztnek van szentelve. Annak a keresztnek, melyet a korai keresztények oly szégyenletesnek és botrányosnak tartottak. Számunkra pedig a katolikus hit sarokköve.) Szóval kisgyerekként tágra nyílt szemmel bámultam Zeffirelli mester fimjét a Názáreti Jézust.

(link)

A lelkigyakorlatot vezető pap az olaszul leadott filmet szövegkönyv alapján szinkrontolmácsolta. Azt hiszem, a nénikéknek nagyon sokat jelentett Jézust mozgóképen látni. Persze a nyolcvanas években már természetes volt mindenütt a tévé (meg a hétfői adásszünet is), de magát az Úr Jézus életét látni nagy élmény volt. S Zeffirelli teljes mértékben ragaszkodott az evangéliumokhoz és a történeti hűséghez.

„Spirituális pletykák” kezdtek terjedni (talán a vendégpap terjesztette?), hogy a Jézust alakító színész a film hatására maga is papnak (szerzetesnek?) állt. Nos megnéztem Robert Powell filmográfiáját: (link) Játszott ő bizony thrillerben is azóta. Persze ez nem azt jelnti, hogy nem érinthette meg Jézus személye...

Vajon ha Jézus ma köztünk járna, szintén hosszú hajat viselne, mint egy nazír, vagy esszénus és hálóingszerű ruhát hordana? Vagy lehet, öltönyt viselne? Merre járna most?

Zeffirelli nagyot alkotott. S mit szóltak volna a paptestvérek, ha tudták volna (tudják?), hogy az ősz filmmágus bizony a férfi nemet kedveli. De ez semmit sem von le filmes tudásából…

Természetesen (?) e filmben fel sem merül, hogy Jézus és első követői bizony vegetáriusok lehettek. Zeffirelli filmjében minden olyan, mintha egy monumentális díszletben játszódna. Olyan tökéletesen megalkotott. Mé Jézus szenvedése is „szalonképes”, bárki által fogyasztható. Persze nem horrorfilmet akart készíteni.

De ami lényeges: Ez a film tökéletes arra, hogy aki vizuális természetű és szeretné mozgóképben látni, megérteni az evangéliumok által leírt történeteket, ezáltal „képben legyen”. Őszintén szólva Zeffirellitől sokkal jobban padlót fogtam kamaszként a Végtelen szerelemtől (no persze Brooke Shields – vajon már akkor is vegetárius volt?), vagy az örök klasszikustól a Napfivér Holdnővértől.

A Názáreti Jézust szinte „kötelező” vetíteni Karácsonykor és Húsvétkor. Ilyenkor valamelyik tévécsatornán biztosan felbukkan a négy részes alkotás. Bár úg yalakult, hogy az elmúlt húsz esztendőben nem tudtam újra végignézni.

Akár a másik klasszikust, a Jézus Krisztus szupersztárt...

UI: Van egy olyan érzésem, hogy másfél milliárd keresztényben, keresztyénben másfél milliárd féle Jézus kép él. Vajon melyik lehet Jézus igazi arca? Valóban ő a szupersztár?

Szerzõ: Nawesh
Forrás: veg.hu