A WWF külföldön

"Nem védhetünk meg mindent, amit szeretnénk, de annál sokkal többet tehetünk, mintsem hogy üljünk ölbe tett kézzel." Sir Peter Scott, a WWF egyik alapítója.

A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. 1961-ben alapította a kor néhány kiemelkedő természetvédelmi személyisége, többek között Sir Peter Scott, a híres sarkkutató fia, Luc Hoffman. A szervezet emblémaállata a Kínában őshonos, kihalás szélén álló óriáspanda. Az alapításkor World Wildlife Fund néven működő szervezet a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat. A nyolcvanas években a WWF fölismerte, hogy a veszélyeztető tényezők fokozódása miatt már nem elegendő és nem is lehetséges az egyes fajokat elszigetelten megvédeni. Az élőhelyeken átfogó programokra volt szükség, és a környezeti politika alakítása valamint a társadalom széles körű támogatása is fontos szemponttá vált. 1986-ban az alapítvány World Wide Fund for Nature -re változtatta a nevét.

A WWF három fő célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatának elősegítése. Ennek megfelelően a WWF tevékenységeit azokra az ökorégiókra összpontosítja, amelyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre valamint az óceánokra és partjaikra. Ezen kívül foglalkozik az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgező hatású szennyező anyagok csökkentésével. A WWF-nek ma 96 országban van képviselete, tagsága meghaladja a 4,7 millió főt.

1961 óta - Az emberi ostobaság, kapzsiság, hanyagság

1961. október 8-án a Daily Mirrorban, Angliában megjelent egy cikk, amely alaposan felborzolta a kedélyeket. A cikk szerint a WWF küldetése, hogy megmentse az emberi ostobaság, kapzsiság és hanyagság következtében a kipusztulás szélére került természeti értékeket. A frissen alakult alapítvány nevével jegyzett írás felkeltette a közvélemény érdeklődését, hatására a nyugati világ felfigyelt a rohamosan fogyatkozó vadon élő állatfajokra. Az egész 1960-ban kezdődött, amikor a kiváló brit biológus, Sir Julian Huxley Afrikába látogatott, hogy megfelelő témát találjon egy cikksorozat megírásához. Legnagyobb megdöbbenésére azt tapasztalta, hogy Afrikában a legtöbb helyen, ahol 50 évvel azelőtt még nyüzsögtek a vadállatok, látogatása alkalmával nyomát sem találta az élővilág sokféleségének. Azonnal felszólalt a vadászat és más olyan emberi tevékenységek ellen, amelyek veszélybe sodorhatják a vadon élő állatfajok fennmaradását. Neves üzletembereket kért fel, hogy teremtsék meg az anyagi alapjait egy olyan nemzetközi együttműködésnek, amelynek célja a pusztulás megakadályozása. Az UNESCO és az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vezetői a kezdeményezés mellé álltak, akárcsak Max Nicholson, a Brit Természetvédelmi Hivatal főigazgatója, ökológus, Peter Scott, a Wildfowl Trust alapítója és Guy Mountfort, egy nemzetközi reklámügynökség vezetője, aki amatőr ornitológus is volt. Ők indították útjára a nemzetközi csoportot, amelynek tagjai erejüket és anyagi forrásaikat kezdettől fogva a természetvédelem ügyének szentelték.

Pár hónappal később 1961. szeptember 11-én, a festői svájci kisvárosban, Morgesben (ahol az IUCN központja is volt), a WWF alapítói megfogalmazták a nagyon egyszerűen hangzó célkitűzést: a földi élet megmentését. Az alapító testület tagjai között az üzleti élet vezetőit, tudósokat, kormányfőket találunk, valamint a szervezet védnökeiként a holland királyi családból Bernhard herceget és a brit Fülöp herceget. A WWF 40 évi természetvédelmi munkája árán vált azzá a világszerte ismert független szervezetté, aminek ma ismerjük.

A hatvanas években a Galapagos szigetek volt az első terület, amelyen a Charles Darwin Alapítvány támogatójaként megjelent a WWF, majd a tanzániai Mweka Kollégium természetvédelmi oktatótevékenységébe kapcsolódott be. Ebben az évtizedben kezdődött el a jávai orrszarvú védelmi program, az arábiai oryx visszatelepítési program és a spanyolországi Coto Donana védett területté nyilvánítása.

A hetvenes évek során elindult a tigrisvédelmi program és a WWF támogatásával létrejött a Ramsari egyezmény , amelyet a nemzetközi jelentőségű vadvizek védelme érdekében máig 124 ország, köztük Magyarország is aláírt. Nem sokkal később a WWF bekapcsolódott a CITES , a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok védelméről szóló nemzetközi egyezmény megfogalmazásába. Ebben az évtizedben kezdődött a WWF ázsiai, nyugat-afrikai és latin-amerikai esőerdőkért és a tigrisek védelméért folytatott kampánya, és ekkor írta alá az öt északi-sarki állam a Nemzetközi Jegesmedve Egyezményt.

A nyolcvanas években a WWF az első nemzetközi természetvédelmi szervezetként meghívást kapott Kínába, ahol a kínai kormányt támogatva megkezdődhetett az óriáspanda védelmi program. Ebben az évtizedben indult el a Botanikus Kertek Természetvédelmi Stratégiája, amely során a WWF az IUCN-nel közösen kidolgozta a botanikus kertek nemzetközi hálózatát, a kihalófélben lévő növényfajok védelme érdekében. 1986-ban a WWF a 25 éves jubileumi konferenciáján megállapodott az öt világvallás képviselőivel, melynek eredményeként szövetségre lépett a vallás és a természetvédelem.

A kilencvenes években a WWF több nemzetközi egyezmény létrehozása és érvényesítése érdekében folytatott eredményes lobbitevékenységet. Ilyen volt a Biodiverzitás Védelmi Egyezmény, a Kyotói és a Stockholmi Egyezmény. Kezdeményezője volt a fenntartható erdőgazdálkodást ( FSC ) és a tengeri gazdálkodást (MSC) minősítő rendszerek kidolgozásának, és az évtized végén nyilvánosságra hozta az első Élő Bolygó Riportot.

A WWF több mint 90 országban elért természetvédelmi eredményeit 5 millió támogatójának segítségével tudta megvalósítani. A WWF több mint 300 országos és nemzetközi jelentőségű védett terület kialakításában vett részt, számos fajt mentett meg a kihalástól, sok helyi szervezettel működött együtt, és több nemzetközi egyezmény megfogalmazásánál segédkezett.

A problémának és a megoldásnak egyaránt részesei vagyunk

A fennállása óta elmúlt több mint negyven év alatt a WWF figyelme a vadon élő állatfajok mellett a nemzetközi jelentőségű természetvédelmi problémák felé irányult. "Célkitűzéseink sosem voltak világosabbak: az éghajlatváltozás mérséklése, a mérgező hatású szennyező anyagok csökkentése, édesvizeink és az óceánok védelme, az erdőirtások megállítása és a vadon élő állatfajok védelme." - mondta dr. Claude Martin, a WWF főigazgatója. Elértük, hogy üzenetünk eljusson az emberekhez, ezáltal egyre többen tudják, hogy mit jelent a természet. Hogyan tudjuk megváltoztatni a világot? A WWF számára a válasz a terepi aktivitásban, a politikai érdekérvényesítésben, figyelemfelkeltő kampányokban rejlik. A következő évtizedekben a WWF tevékenységét abban a szellemiségben kívánja folytatni, mely szerint "A természetvédelmet gyakorolni kell, beszélni nem elég róla!"

Forrás: WWF Magyarország