Védjük meg a Budai-hegységet!

A program célja a Budai-hegység értékeinek tudatosítása a főváros és a környező települések lakóiban, a zöldterületek további beépítésének megakadályozása, a kirándulók tevékenységének összehangolása a természetvédelmi érdekekkel, a szabadtéri környezeti nevelés feltételeinek javítása. "Lehet másképp fát vágni!" nevű akciónk célja, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet erdeinek kezelésekor a természetvédelmi és a közjóléti érdekek legyenek meghatározóak.

Aki egy szép tavaszi vasárnapon járt már a Normafánál, annak nem kell hosszasan bemutatni sem a Budai-hegység értékeit, sem a megmaradásukat veszélyeztető tényezőket. Ilyenkor ezrek kirándulnak, futnak, kerékpároznak a bükkfák alatti ösvényeken, gyönyörködnek a kilátásban, vagy figyelik aggódva a Hárs-hegy és Hármashatár-hegy lejtőit, ahol szinte hétről hétre újabb zöldterületek épülnek be. Ugyanakkor vannak a hegységnek olyan különleges növényei és állatai, amelyeket nagyon kevesen ismernek. Leghíresebb közülük egy sárga színű, dolomiton élő növény, amelynek magyar neve ugyan pilisi len, de valójában a Budai-hegységben virít. A program ebben a nyüzsgő forgatagtól az eldugott értékekig terjedő változatos környezetben próbálja meg a lehető legjobban összehangolni a természet védelmét az emberek hosszú távú érdekeivel.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve elindítottuk a "Tanösvények Budapest körül" sorozatot. A Nagykovácsi határában létrehozott Nagy-Szénás tanösvényen és a Pilisszentiván melletti Jági tanösvény környékén önkénteseink sok hétvégét munkával töltöttek. A WWF munkatársainak és önkénteseinek a Sas-hegy tanösvény környéke is "hazai pálya", hiszen élőhelyrekonstrukciós munka keretében alaposan megizzadtunk, míg a tájidegen feketefenyők többségét sikerült eltávolítani.

2002. februárjában nyitottuk meg az Eladó e táj? című fotókiállításunkat, melynek anyagát a pályázati kiírásunkra beküldött több ezer felvételből választottuk ki. A fényképek bemutatták, hogy a fővárosiak számára a XX. század húszas, harmincas vagy éppen hetvenes éveiben mit jelentettek a Normafa környéki erdők, a solymári vízesés vagy a Városliget fái. A régi felvételek helyszínén 2002 első napjaiban új fényképeket készítettünk, hogy a különbséget is érzékeltessük. A sikeres kiállítás képeit könyv alakban is megjelentettük, az "Eladó e táj?" című kötet jelenleg is kapható a WWF Magyarország irodájában és néhány könyvesboltban.
A budapesti lakókat és kirándulókat régóta foglalkoztatják a budai erdőkben folyó fakitermelések. A WWF megítélése szerint az országos átlaggal összehasonlítva ezen a területen "természetkímélő" gazdálkodás folyik, de van lehetőség a további javulásra. Ezért 2003. őszén a Pilisi Parkerdő Rt. Budapesti Erdészetével közös munkába kezdtünk. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával indított "Lehet másképp fát vágni!" akció célja, hogy felmérjük, hogyan lehet a "folyamatos borítás" elvén működő erdőkezelésre átállni. Szakértőink felmérik, hogy milyen költségekkel jár, ha a vágásos gazdálkodásról ilyen kíméletes erdőkezelésre állunk át, elképzeléseinket a nagy kirándulóközpontok környékén közérthető formában bemutatjuk a kirándulóknak, a szakközönségnek pedig kiadványt készítünk.

Tennivalókban nincs hiány. Fontosnak tartjuk a motocross forgalom kizárását az erdőkből, a hegyi kerékpárosok mozgásának ésszerű szabályozását, az erdők feláldozásával járó építkezések leállítását. Reméljük, hogy egyre több munkatársat és forrást sikerül gyűjtenünk céljaink megvalósításához. A WWF programjának legfőbb szándéka, hogy a főváros lakossága tudatára ébredjen, hogy mit köszönhet a hegyvidék erdeinek.

Forrás: WWF Magyarország