Az orángután is a tíz legveszélyeztetettebb fajok között van

A veszélyeztetett fajok kereskedelmével foglalkozó világtalálkozó előtt a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet tízes listát állított össze azokból a fajokból, amelyek fennmaradását leginkább veszélyezteti a velük való kereskedelem. Megmentésükre azonnali, globálisan összehangolt cselekvésre van szükség.

A WWF tízes listáján a legveszélyeztetettebb fajok szerepelnek, melyek a velük való kereskedelem miatt kerültek a kipusztulás szélére. A tigris és az ázsiai orrszarvú megmentése például folyamatos intézkedéseket igényelt az elmúlt évtizedek során, de fennmaradásukat továbbra is fenyegeti többek között az orvvadászat és az illegális kereskedelem. Mások, különösen tengeri fajok, azért szerepelnek a listán, mert populációik létszáma erőteljesen megfogyatkozott, olyan nagy számban kerültek a világpiacra az utóbbi években.

A WWF tízes listáján az alábbi fajok szerepelnek:

Heringcápa - A heringcápa egy erőteljes testalkatú, középtermetű, vándorló cápafaj. Ízletes húsa és uszonya miatt túlhalászták és ezért fogyatkozott meg az állománya.

Tüskéscápa - A tüskéscápa egy karcsú, kisebb méretű, fehér pettyes cápa, amely körülbelül egy méter hosszúra nő meg és csapatosan vándorol. Világszerte megtalálható a hideg, partmenti vizekben: ismeretes szirti lazacként is, húsa az Egyesült Királyságban a népszerű "fish and chips" egyik alapanyaga, Németországban "Schillerlocken" néven árult füstölt csemege készül belőle.

Fűrészes ráják (fűrészhal) - A fűrészes ráják hét fajának állományai drámaian megfogyatkoztak. Élő állatként akváriumi bemutatóknak adják el őket, valamint uszonyukért és húsukért is kereskednek velük. Levágott fűrész-szerű orrukból emléktárgyat és kultikus fegyvert készítenek, míg más testrészeiket hagyományos gyógyszerekhez használják fel.

Tigrisek - A tigrisek egyik fő veszélyeztető tényezője élőhelyeik folyamatos csökkenése, az erdők irtása. A velük való kereskedelem azonban majdnem ugyanilyen mértékben járul hozzá kipusztulásukhoz. Testrészeiket a hagyományos kínai orvoslásban használják. Újabb veszély leselkedik rájuk, Kínában felmerült ugyanis, hogy ún. tigrisfarmokról újra lehessen kereskedni velük. Ez ellenőrizhetetlen folyamatokat indítana el és az utolsó vadon élő példányok végét jelenthetné.

Ázsiai orrszarvúk - Élőhelyük zsugorodása, a síkvidéki erdők irtása az egyik fő oka állományuk nagymértékű csökkenésének. Az orvvadászat ugyan mára némileg már csökkent, de mivel tülkük a hagyományos ázsiai orvosságok értékes alkotóeleme, nem szűnt meg és az orvvadászok az utolsó populációkból is vámot szednek.

Vörös és rózsaszín korall - Ezek a fajok a legdrágábbak valamennyi értékes korall közül, ékszerek, amelyek a korallzátonyokról és atollokról származnak. A rózsaszín és vörös korallt több mint 5000 éve gyűjtik és használják ékszerként és díszítésre. A túlzott mértékű begyűjtésük, valamint a fenékvonóhálós halászat egész koralltelepeket tűntetett már el, drámai hanyatlást eredményezve állományukban.

Európai angolna - Az európai angolna elterjedt faj Európában, tengerben és édesvízben egyaránt megtalálható. Állománya az elmúlt néhány évtized során a túlhalászás és az orvhalászat következtében nagymértékben megfogyatkozott. Jelentős a nemzetközi piaci igény e faj iránt, mind az élő fiatal angolnákra, melyeket Európából Ázsiába szállítanak zártrendszerű termelésbe, ún. akvakultúrákba, mind pedig a felnőtt példányok értékes húsára.

Elefántok - Az elefántok folyamatos orvvadászata és az illegális nemzetközi elefántcsont kereskedelem néhány afrikai és ázsiai országban folyó féktelen elefántcsont eladásokból tartja fenn magát.

Emberszabású majmok - Az emberszabású majmok (gorillák, csimpánzok és orangutánok) vadon élő populációi továbbra is gyorsan fogyatkoznak az élő állatok illegális befogása (általában hobbiállatnak), a húsukért való orvvadászat (az ún. bushmeat vagy bozóthús), a betegségek terjedése és az élőhelyük szétszabdalása, lerombolása eredményeként.

Valódi mahagóni - Ez az egyik legértékesebb dél- és közép-amerikai esőerdei fafaj, amely 2002-ben került fel a CITES függelékébe az illegális favágás és kereskedelem okozta állománycsökkenés miatt. Csupán egy ország maradt, amely még mindig nagykereskedelmi mennyiségben exportálja: Peru, és mivel öt év után ez a probléma még mindig fennáll, koncentrált cselekvésre van szükség.

"Amíg a kormányok nem veszik komolyan, hogy a védett és veszélyeztetett állatfajok, valamint a belőlük készített tárgyak törvénytelen kereskedelmének milyen súlyosan negatív hatása van a fajok fennmaradására, addig vajmi kevéssé fog változni a helyzet. A probléma csökkentéséhez nem csak a vonatkozó törvényeket kell szigorúan betartatni, de megoldást kell találni a fejlődő országokban létszükséglet vezette kényszer miatt ebből élő szegények megélhetésére is" - tette hozzá Kecse-Nagy Katalin.

Forrás: WWF Magyarország