Ne vedd, védd!

Az eddigi "Veszélyes emléktárgyak" és a "Mindent a szemnek, semmit a kéznek!" kampányok után "NE VEDD, VÉDD!" címmel 2006 májusától oktatási kampányt szervez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az ország valamennyi felsőtagozatos osztályt fenntartó általános iskolája és középiskolája számára. A kampányban együttműködő partnerek a WWF Magyarország és a Rex Kutyaotthon Alapítvány.

A kampány keretében valamennyi iskola kézhez kapja a tájékoztató információkat az "Új Katedra" című kiadványban, illetve egy posztert is "NE VEDD, VÉDD!" címmel - mely egyben a kampány és pályázat címe is.

A kampány honlapja a www.cites.hu címen érhető el, ahol a diákok és tanárok egyaránt tájékozódhatnak a témával és a kampánnyal kapcsolatban. A tanárok munkáját külön előadás segíti, a diákok számára pedig pályázat indul, amelyben társasjátékot vagy számítógépes játékot készíthetnek e témakörben.

Hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt az egzotikus állatok és növények hobbiállatként, illetve dísznövényként való tartása. Az emberek nagy része nem is gondol bele, hogy egy-egy egzotikus kedvenc milyen áron kerül otthonába, hogy végül egy kalitkában vagy terráriumban élhesse le hátralévő életét. A kereskedelembe kerülő állatok és növények jó része a természetből származik, vadon fogják vagy gyűjtik be őket. A befogás, a szállítás és a karanténozás alatt bizonyos állatfajok egyedeinek 70-90%-a is elpusztulhat.

Egyre több család tölti nyaralását távoli, egzotikus országokban, ahonnan olyan ajándéktárgyakkal térnek haza, melyeket veszélyeztetett fajokból készítettek. De vajon vásárláskor hányan gondolnak bele, hogy az emléktárgyként árusított elefántcsont, teknőspáncél, egzotikus bőr termékek, preparált rovarok, szőrmék, trópusi kagylók, szárított tengeri csillagok és halak, korallok és más dísztárgyak elkészítése az állatok, esetenként életközösségek elpusztításával jár?

Mindemellett saját környékünket, az erdőket, mezőket járva is találkozhatunk több hazánkban védett és a Washingtoni Egyezmény védelmét is élvező növénnyel, mint a hóvirág, az erdei ciklámen vagy a gumós kosborfajaink. Ilyenkor szem előtt tartjuk-e, hogy ne tépjük le és vigyük haza otthonunkban hervadozni a természetben pompázó növényt, hanem a természetben, saját helyén hagyjuk élni, és így gyönyörködjünk benne?

A hazai CITES Igazgatási Hatóság az engedélyezési feladatokon kívül fontosnak tartja, hogy részt vállaljon a tudatformálásban is, ezért évek óta tájékoztató kampánnyal fordul a lakossághoz. A most indított kampány az iskolákat is bevonja ebbe a tevékenységbe, hogy már gyerekkorban kialakuljon a természeti értékeket óvó szemlélet.

Háttérinformációk:

Mi is az a CITES?

A veszélyeztetett fajokkal folytatott szabályozatlan nemzetközi kereskedelem növekvő méretei, és ennek egyre szembetűnőbb káros hatásai egy nemzetközi megállapodás létrehozását tették szükségessé. Így jött létre 1973-ban a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről), melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretű megállapodásnak ma már 169 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja.

Mekkora üzlet ez?

Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek, ajándéktárgyak, használati cikkek nemzetközi kereskedelme napjainkra hatalmas méreteket öltött, éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt (közel 32 billió forintot), és évente több mint 350 millió egyedet érint.

Mely fajokat érint?

Sok fajt azért gyűjtenek össze élőhelyeikről, hogy kedvtelésből tartsák őket. Ilyenek például a papagájok, szárazföldi teknősök, gyíkok, kaméleonok, orchideák. Másokat - mint a krokodilok, az elefántok, szép szőrméjű macskafélék és trópusi fák- értékesnek tartott részeikért pusztítanak el, hogy feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe.

A múlt században az afrikai elefántok állománya 10 millióról négyszázezerre csökkent. A kipusztulás szélére sodródott sok ezer állat- és növényfaj, mint a tigris, a hópárduc, a gorilla, a kerecsensólyom, az összes tengeri teknős, kaktuszok, orchideák és számos más faj. Ehhez a szomorú eredményhez, az élőhelyek folyamatos emberi pusztítása mellett, jelentős mértékben hozzájárul az a kereskedelemi rendszer, amely mára már az egész Földet behálózza, és amely a második legfontosabb veszélyeztető tényező a fajok fennmaradása szempontjából.

Mit tehetünk ellene?

A veszélyeztetett fajokkal folytatott kereskedelem jogi szabályozása mellett nagyon fontos a társadalom, különösen a fejlett országok (mint a legnagyobb felvevőpiacok) lakóinak szemléletformálása.