A dunai hajósok nem mélyítenék a folyót

A DDSG német-osztrák hajózási vállalat állásfoglalása szerint a folyami szállítás fejlesztéséhez nincs szükség a Duna további mélyítésére. A cég vezetése támogatja a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet javaslatát, mely szerint a meglévő flotta célirányos fejlesztésével kell alkalmazkodni a még ma is pótolhatatlan természeti értékeket őrző folyó adottságaihoz.

Herbert Petschnig, a Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft (DDSG) meghatározó hajózási vállalat vezetője szerint indokolatlan az a kezdeményezés, mely az európai szállítási folyosók fejlesztésének keretében a Duna mélyítését tűzte ki célul. Az uniós fejlesztési terv hatására több ország � így hazánk és Ausztria is - kezdett bele az alaptalan mélyítéshez szükséges vizsgálatok és tervek készítésébe. Példának okáért az osztrák hivatalos célkitűzés a 2,8 méteres mélység, ám a hajózási szakember szerint a folyami hajózás javítása érdekében a kisebb mértékadó vízmélység is elegendő. Mivel szerinte a gazdasági és az ökológiai érdekek egyidejű figyelembe vétele mellett kell megtalálni a megoldást, a cég megkezdte flottájának a jelenlegi szinthez alkalmazkodó, átgondolt fejlesztését.

A WWF szerint nem csupán a 270 hajóval és uszállyal tevékenykedő DDSG számára világos, hogy nem a folyót kell a hajókhoz alakítani, hanem fordítva. Duna menti önkormányzatok, civil szerveződések és szakmai csoportok egyetértenek abban, hogy a folyó természeti értékeinek megóvása és a természetes vízjárást közelítő helyzet elérése gazdaságilag is több lehetőséget nyújt a térségnek, mint az átgondolatlan beavatkozások. “A folyó mélyítése elavult elgondolás, és ez ráadásul a múltban is sikertelenül vizsgázott” - jelentette ki Petschnig. Az elsősorban tömegáru-szállítást folytató hajózás fejlesztésében egyértelműen a vízi szállítóeszközök fejlesztése lehet csak a prioritás.

A Magyar Kormány az idén komoly forrásokat költ a mélyítés előkészítésére. Első lépéseinek egyike a vízi út fejlesztési lehetőségeinek felmérése és a szükséges beavatkozások meghatározása. A témában azonban elkészült a WWF átfogó tanulmánya is, mely rámutat arra, hogy az amúgy is szükséges technikai fejlesztések sokkal olcsóbb megoldásokat kínálnak, mint az adózók befizetéséből milliárdokat igénylő természetpusztító mederkotrások és egyéb vízépítési módszerek alkalmazása. A tanulmány szerint évente potenciálisan 189 millió euró származhatna a turizmusból és 368 millió euró a szervesanyag-szennyezés csökkentéséből. Az árterek nyújtotta jövőbeli hasznok megközelítik a kétmillió forintot hektáronként. “Javasoljuk a kormányzati szakembereknek, hogy ne hanyagolják el a már ismertetett alternatívákat és kiaknázatlan lehetőségeket, s a költségvetési pénzekből elsősorban az olcsóbb, környezetbarát fejlesztéseket támogassák” - nyilatkozta Gulyás Levente, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. “Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a természetes folyónak és ártereinek a gazdasági haszna is nagyságrendekkel nagyobb, mint a csatornává silányított vízi útnak.” - tette hozzá a szakember.

Forrás: WWF Magyarország