|
Csempészvadászat
Évente 230 ezer majom, 4 millió madár, 10 millió hüllő és 10 millió orchidea esik áldozatul a nemzetközi állat- és növénykereskedelemnek.Segíts elkapni a lelkiismeretlen vadállat-csempészeket, és értékes ajándékokat nyerhetsz. Gazdára vár 25 pénztárca, 5 hátizsák a Lafumától és a fődíj egy wellness hétvége a Neckermann-tól.
Napjainkra hatalmas méreteket öltött az állatok, növények és a belőlük készült különféle ajándéktárgyak és használati cikkek nemzetközi kereskedelme. Az éves forgalom eléri a 159 milliárd dollárt, és évente több mint 350 millió egyedet érint. A vásárlók, gyakran tudtukon kívül, károsítják a természetet és hozzájárulnak az adott élőlények eltűnéséhez.
Játssz, tanulj, nyerj! Felvilágosító kampány keretében a Neckermann és Ibusz irodákban a katalógusok és a repülőjegy mellé tájékoztató kiadványt kapnak az utazók, mellyel részt vehetnek egy játékban is, ahol értékes ajándékokat nyerhetnek. Akik éppen most nem utaznak külföldre, azok a www.wwf.hu és a www.cites.hu oldalon elérhető Csempészvadász elnevezésű online játékban próbálhatják ki tudásukat. Érdekes információkat is szerezhetnek a veszélyeztetett fajokról, valamint Lafuma táskákat és pénztárcákat vagy a Neckermann jóvoltából debreceni wellness hétvégét is nyerhetnek.
Mit vesz a magyar? A magyarok leggyakrabban krokodil, kígyó vagy varánusz bőréből készült táskát, cipőt, övet, tárcát, elefántcsontszobrot és -ékszereket, korallokat, teknőspáncélt vagy óriás szárnyascsigaházat vásárolnak és próbálnak hazahozni. De vajon hányan gondolnak bele, hogy ezeknek a dísztárgyaknak az elkészítése az állatok elpusztításával jár?
Ne vedd, védd! Mi magunk, turistaként is sokat tehetünk a védett fajok törvénytelen kereskedelmének megfékezésére: egyszerűen ne vásároljuk meg a kereskedőktől az általuk kínált, kétes eredetű portékát!
Hazai veszélyek Persze nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy a nemzetközi kereskedelem által érintett védett fajokkal találkozzunk. Egyes külföldi éttermekben sajnos a hagyományos szárnyas- és vadételek mellett védett és fokozottan védett madarakat is felszolgálnak, melyeket esetenként hazánkban vagy a környező államokban gyűjtenek be. A WWF Magyarország a Magyar Telekom támogatásával kezdte el 2004-ben "Vigyázz a madárra!" elnevezésű programját, amely védett madaraink illegális vadászata és kereskedelme ellen lép fel. De legszebb virágaink sincsenek biztonságban. Sokan a hazai erdőkben, mezőkön járva letépik a természetben pompázó, védett növényt, a hóvirágot, az erdei cikláment, a kosborokat, hogy otthon gyönyörködhessenek benne, amíg el nem hervad. Pedig ezeknek a növényeknek a gyűjtése ugyancsak tilos.
A nemzetközi kereskedelem által érintett fajokról, a tiltott ajándéktárgyakról és a kampányról a www.cites.hu és a www.wwf.hu/citeskampany címen elérhető weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Mi lesz belőle? Sok fajt azért emelnek ki élőhelyéről, hogy hobbigyűjtőknek adják el. A gyűjtőszenvedélynek papagájok, szárazföldi teknősök, gyíkok, kaméleonok, kaktuszok, orchideák esnek áldozatul. Másokat - mint a krokodilokat, az elefántokat, a szép szőrméjű macskaféléket vagy a trópusi fákat - értékesnek tartott és igen kelendő részeikért pusztítanak el. De a kerecsensólyom kereskedelmét például nagyrészt az arab világ solymászai tartják fent, míg számos védett énekesmadár az ínyencek tányérjára kerül bizonyos éttermekben. Látható tehát, hányféle okból zsákmányoljuk ki a természetet.
Milyen áron? Az élő állatot vásárlók legtöbbje nem is gondol bele, hogy egy-egy egzotikus kedvenc milyen áron kerül otthonába, hogy végül egy kalitkában vagy terráriumban élhesse le hátralévő életét. A kereskedelembe kerülő állatok és növények jó része a természetből származik, vadon fogják vagy gyűjtik be őket, a befogás, a szállítás és a karanténozás alatt pedig bizonyos fajok egyedeinek 70-90%-a is elpusztulhat. Az életben maradt egyedekre legtöbbször silány és rövid élet vár a fogságban.
Tények, számok
- Az egész világot behálózó kereskedelem az élőhelyek folyamatos emberi pusztítása után a második legfontosabb veszélyeztető tényező a fajok fennmaradása szempontjából.
- A törvénytelen kereskedelemből nyerhető haszon vetekszik a drogkereskedelemből származó nyereséggel is.
- A feketepiacon egy betanított sólyomért akár 100 000 dollárt, a tigriscsont kilójáért pedig 20 000 dollárt is megadnak.
Mi a CITES? A Washingtoni Egyezmény, vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) célja, hogy az érintett növények és állatok kereskedelme ne veszélyeztesse a fajok fennmaradását. Az egyezmény a kereskedelem szabályozása révén biztosít különböző mértékű védelmet több tízezer veszélyeztetett növény- és állatfaj számára. A nemzetközi természetvédelmi célú egyezmények közül ez a leghatékonyabb, az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és a legszélesebb körű. A CITES-t 1973-ban írták alá, ma 169 ország a tagja. Hazánk 1985-ben csatlakozott az egyezményhez.
A védelemre szoruló fajokat, veszélyeztetettségük mértéke szerint az egyezmény három függelékébe sorolja: A szerződés I. függelékében szereplő fajok a kihalás szélén állnak, ezért kereskedelmük tilos. A II. függelékben felsorolt fajokat közvetlenül nem fenyegeti a kihalás veszélye, de ha kereskedelmük szigorú szabályozása elmaradna, állományuk rohamosan csökkenne, ezért kereskedelmi forgalomba csak megfelelő természetvédelmi hatósági engedélyekkel kerülhetnek (CITES engedély). A III. függelékben található fajok esetében csak egyes aláíró országokban szükséges engedély.
További információ:
Kiss Mónika, kommunikációs munkatárs, WWF Magyarország, tel: (1) 214-5554/115, 30/250-5869
monika.kiss@wwf.hu
Rodics Katalin, főtisztviselő, Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya, KvVM, tel.: (1) 395-6857
Kapcsolódó linkek:
Csempészvadász játék