Világnézet / Szkepticizmus / A tudományos módszer

Linkajánló

4: Ha a tudományos elméletek folyamatosan változnak, hol van az igazság?

1686-ban Isaac Newton előállt gravitációs elméletével. Ez volt minden idők egyik legnagyobb intellektuális teljesítménye. Az elmélet megmagyarázott minden megfigyelést és olyan előrejelzéseket adott, amiket később teszteltek és a kor műszereinek pontosságán belül helyesnek találtak. Amilyen messze csak elláttak, Newton elmélete igaznak bizonyult.

A tizenkilencedik században már pontosabb műszerekkel tesztelték Newton elméletét, és néhány apró eltérést találtak (például a Merkúr pályája nem volt egészen megfelelő). Albert Einstein megalkotta a relativitáselméletet, ami megmagyarázta az újonan felfedezett tényeket és további előrejelzésekkel szolgált. Ezeket az előrejelzéseket azóta teszteltük és a műszereink pontosságának határain belül helyesnek találtuk őket. Amilyen messze csak ellátunk, Einsten elmélete igaznak tűnik.

Szóval hogyan változhat meg az igazság? A válasz az, hogy sehogy. Az Univerzum továbbra is ugyanaz, ami volt és Newton elmélete is olyan igaz mint ezelőtt. Ha elmész egy fizikakurzusra, Newton törvényeit fogják tanítani neked. Előrejelzéseket tudsz tenni a segítségükkel, és az előrejelzések továbbra is megfelelőek lesznek. Csak akkor van szükséged Einstein elméletére, ha olyan dolgokkal foglalkozol, amik fénysebességhez közeli sebességgel mozognak. Ha átlagos sebességekkel és nem túl erős gravitációs mezőben dolgozol Einsten elméletével, (majdnem) pontosan ugyanazt a választ kapod, mint amit Newtonéval kaptál volna. A különbség csak annyi, hogy tovább tart a számolás, mivel Einstein elmélete több matematikát tartalmaz.

Még egy megjegyzés az igazságról: a tudomány nem hoz erkölcsi ítéleteket. Bárki, aki megpróbál a természet törvényeiből morális következtetéseket levonni, nagyon veszélyes talajon jár. Az evolúcióelmélet különösen megszenvedte ezt. Használták a nácizmus, a kommunizmus és minden más köztük lévő -izmus megindoklására. Ezek a megideologizálások teljesen tévesek. Ugyanígy, bárki aki azt mondja, hogy "az evolúcióelmélet gonosz, mivel a kommunizmus támogatására használták" (vagy bármilyen hasonló -izmuséra), elkalandozott a logika ösvényéről.

5: "A különleges állítás különleges bizonyítékot igényel"

Különleges állítás az, ami a fentebb említet skála felső részéhez közel lévő tényeknek ellentmond. Ha tehát meg akarsz cáfolni egy ilyen tényt, jobb ha vannak hozzá olyan tényeid, amik magasabban helyezkednek el a bizonyossági skálán.

6: Mi az az Occam borotvája? Ockham borotvája ("Occam" a latinizált változat) egy alapelv, amit William Ockham javasolt a tizenötödik században: "Pluralitas non est ponenda sine neccesitate", azaz magyarul "feleslegesen ne szaporítsd a dolgokat". Többféle más megfogalmazást tulajdonítanak tévesen neki. Modern kifejezéssel, ha van két elméleted ami megmagyarázza ugyanazon tényeket, akkor az egyszerűbbet kell használnod, amíg nincs nyilvánvaló bizonyíték a másik igazságára. Lásd még W.M. Thorburn "Occam borotvájának mítosza" című részletes tanulmányát arról, hogy mit is írt Ockham ténylegesen és mit írtak mások utána.

A borotva mögött meghúzódó indok az, hogy bármely adott tényekhez végtelen számú elmélet létezik, ami képes megmagyarázni azokat. Például ha van egy grafikonod 4 darab egy egyenesen lévő ponttal, akkor a legegyszerűbb elmélet ami megmagyarázza őket a lineáris összefüggés, de ezen felül tudsz végelen számú különböző görbét rajzolni a 4 ponton keresztül. Nincs bizonyíték arra, hogy az egyenes volna a megfelelő, de ez a legegyszerűbb lehetséges megoldás. így tehát nyugodtan használhatod, amíg valaki nem jön egy ponttal ami kívül esik az egyenesen.

Továbbá, ha van néhány ezer pontod egy egyenesen, és valaki azt sejteti, hogy lehet egy pont, ami kívül esik rajta, nagy a valószínűsége annak, hogy nincs igaza.

Gyakran felhozzák Occam borotvája ellen a következőt:

Ez az egyszerű elmélet hamisnak mutatkozott; az igazság összetettebb. Occam borotvája tehát nem működik.

A borotva semmit sem mond nekunk az igazságról vagy az elméletről, csak annyit mond, melyiket teszteljük először. Az egyszerűbb elméleteket egyszerűbb cáfolni.

Ezzel összefüggő szabály, amit az összeesküvés-elméletekkel szemben fel lehet használni, Hanlon borotvája: "Sose tulajdonítsd rosszindulatnak azt, ami kellően megmagyarázható az ostobasággal.". Ezt a definíció a "The Jargon File"-ból származik (amit Eric Raymond szerkeszt), de van aki Robert Heinleinnek tulajdonítja egy 1941-es "A birodalom logikája" című művéhez kapcsolva.

7: Galileit is üldözték, csakúgy mint X kutatót napjainkban.

Rendkívüli állításokat tevő emberek gyakran hivatkoznak Galileire annak példájaként, hogy egy nagyszerű tehetséget üldözött a vezetés eretnek nézeteiért. Azt állítják, hogy a tudósok vezető rétege fél hogy bebizonyítják tévedését és próbálja elkendőzni az igazságot.

Ez egy klasszikus összeesküvés-elmélet.

A szokásos visszavágás arra, hogy "kinevették Kolumbuszt, kinevették Galileit", az, hogy "De kinevették Bozót, a bohócot is". (Forrás: Carl Sagan, Broca agya, Akkord kiadó, 2001.)

Mellékesen, a Galilei üldözéséről és a Kolumbusz kigyúnyolásáról szóló történetek egy kicsit ki vannak színezve.

Az egyházi személyek Galilei elmélete iránt eleinte érdeklődést tanúsítottak, sőt néha még támogatóan is álltak hozzá, annak ellenére hogy még nem találták meg annak a módját, hogy beépítsék a teológiába. A legnagyobb ellenfelei a tudósok voltak - mivel nem tudott szilárd bizonyítékot mutatni, nem fogadták el a modelljét. Galilei egyre idegesebb lett, tudatlannak kiáltotta ki őket és a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy az ő modellje a helyes - így került konflikusba az egyházzal.

Amikor Kolumbusz felvetette útjának ötletét, a Föld gömb alakja általánosan elterjedt nézet volt, annak ellenére hogy az átmérője még vitatható volt. Kolumbusz egyszerűen csak úgy hitte, hogy a Föld jóval kisebb, míg ellenzői azt vallották, hogy az út túl hosszú lenne. Ha Amerika nem esett volna az útjába, valószínűleg nem járt volna sikerrel. Az a mítosz, hogy "kinevették, mert hitt abban hogy a Föld gömb alakú" egy amerikai szerzőtől származik, aki szándékosan meghamisította a történelmet.


Előző oldal Előző oldalKövetkező oldal Következő oldal
© halmaz.hu