4: Ha a tudományos elméletek folyamatosan változnak, hol van az igazság?

1686-ban Isaac Newton elõállt gravitációs elméletével. Ez volt minden idõk egyik legnagyobb intellektuális teljesítménye. Az elmélet megmagyarázott minden megfigyelést és olyan elõrejelzéseket adott, amiket késõbb teszteltek és a kor mûszereinek pontosságán belül helyesnek találtak. Amilyen messze csak elláttak, Newton elmélete igaznak bizonyult.

A tizenkilencedik században már pontosabb mûszerekkel tesztelték Newton elméletét, és néhány apró eltérést találtak (például a Merkúr pályája nem volt egészen megfelelõ). Albert Einstein megalkotta a relativitáselméletet, ami megmagyarázta az újonan felfedezett tényeket és további elõrejelzésekkel szolgált. Ezeket az elõrejelzéseket azóta teszteltük és a mûszereink pontosságának határain belül helyesnek találtuk õket. Amilyen messze csak ellátunk, Einsten elmélete igaznak tûnik.

Szóval hogyan változhat meg az igazság? A válasz az, hogy sehogy. Az Univerzum továbbra is ugyanaz, ami volt és Newton elmélete is olyan igaz mint ezelõtt. Ha elmész egy fizikakurzusra, Newton törvényeit fogják tanítani neked. Elõrejelzéseket tudsz tenni a segítségükkel, és az elõrejelzések továbbra is megfelelõek lesznek. Csak akkor van szükséged Einstein elméletére, ha olyan dolgokkal foglalkozol, amik fénysebességhez közeli sebességgel mozognak. Ha átlagos sebességekkel és nem túl erõs gravitációs mezõben dolgozol Einsten elméletével, (majdnem) pontosan ugyanazt a választ kapod, mint amit Newtonéval kaptál volna. A különbség csak annyi, hogy tovább tart a számolás, mivel Einstein elmélete több matematikát tartalmaz.

Még egy megjegyzés az igazságról: a tudomány nem hoz erkölcsi ítéleteket. Bárki, aki megpróbál a természet törvényeibõl morális következtetéseket levonni, nagyon veszélyes talajon jár. Az evolúcióelmélet különösen megszenvedte ezt. Használták a nácizmus, a kommunizmus és minden más köztük lévõ -izmus megindoklására. Ezek a megideologizálások teljesen tévesek. Ugyanígy, bárki aki azt mondja, hogy "az evolúcióelmélet gonosz, mivel a kommunizmus támogatására használták" (vagy bármilyen hasonló -izmuséra), elkalandozott a logika ösvényérõl.

5: "A különleges állítás különleges bizonyítékot igényel"

Különleges állítás az, ami a fentebb említet skála felsõ részéhez közel lévõ tényeknek ellentmond. Ha tehát meg akarsz cáfolni egy ilyen tényt, jobb ha vannak hozzá olyan tényeid, amik magasabban helyezkednek el a bizonyossági skálán.

6: Mi az az Occam borotvája? Ockham borotvája ("Occam" a latinizált változat) egy alapelv, amit William Ockham javasolt a tizenötödik században: "Pluralitas non est ponenda sine neccesitate", azaz magyarul "feleslegesen ne szaporítsd a dolgokat". Többféle más megfogalmazást tulajdonítanak tévesen neki. Modern kifejezéssel, ha van két elméleted ami megmagyarázza ugyanazon tényeket, akkor az egyszerûbbet kell használnod, amíg nincs nyilvánvaló bizonyíték a másik igazságára. Lásd még W.M. Thorburn "Occam borotvájának mítosza" címû részletes tanulmányát arról, hogy mit is írt Ockham ténylegesen és mit írtak mások utána.

A borotva mögött meghúzódó indok az, hogy bármely adott tényekhez végtelen számú elmélet létezik, ami képes megmagyarázni azokat. Például ha van egy grafikonod 4 darab egy egyenesen lévõ ponttal, akkor a legegyszerûbb elmélet ami megmagyarázza õket a lineáris összefüggés, de ezen felül tudsz végelen számú különbözõ görbét rajzolni a 4 ponton keresztül. Nincs bizonyíték arra, hogy az egyenes volna a megfelelõ, de ez a legegyszerûbb lehetséges megoldás. így tehát nyugodtan használhatod, amíg valaki nem jön egy ponttal ami kívül esik az egyenesen.

Továbbá, ha van néhány ezer pontod egy egyenesen, és valaki azt sejteti, hogy lehet egy pont, ami kívül esik rajta, nagy a valószínûsége annak, hogy nincs igaza.

Gyakran felhozzák Occam borotvája ellen a következõt:

Ez az egyszerû elmélet hamisnak mutatkozott; az igazság összetettebb. Occam borotvája tehát nem mûködik.

A borotva semmit sem mond nekunk az igazságról vagy az elméletrõl, csak annyit mond, melyiket teszteljük elõször. Az egyszerûbb elméleteket egyszerûbb cáfolni.

Ezzel összefüggõ szabály, amit az összeesküvés-elméletekkel szemben fel lehet használni, Hanlon borotvája: "Sose tulajdonítsd rosszindulatnak azt, ami kellõen megmagyarázható az ostobasággal.". Ezt a definíció a "The Jargon File"-ból származik (amit Eric Raymond szerkeszt), de van aki Robert Heinleinnek tulajdonítja egy 1941-es "A birodalom logikája" címû mûvéhez kapcsolva.

7: Galileit is üldözték, csakúgy mint X kutatót napjainkban.

Rendkívüli állításokat tevõ emberek gyakran hivatkoznak Galileire annak példájaként, hogy egy nagyszerû tehetséget üldözött a vezetés eretnek nézeteiért. Azt állítják, hogy a tudósok vezetõ rétege fél hogy bebizonyítják tévedését és próbálja elkendõzni az igazságot.

Ez egy klasszikus összeesküvés-elmélet.

A szokásos visszavágás arra, hogy "kinevették Kolumbuszt, kinevették Galileit", az, hogy "De kinevették Bozót, a bohócot is". (Forrás: Carl Sagan, Broca agya, Akkord kiadó, 2001.)

Mellékesen, a Galilei üldözésérõl és a Kolumbusz kigyúnyolásáról szóló történetek egy kicsit ki vannak színezve.

Az egyházi személyek Galilei elmélete iránt eleinte érdeklõdést tanúsítottak, sõt néha még támogatóan is álltak hozzá, annak ellenére hogy még nem találták meg annak a módját, hogy beépítsék a teológiába. A legnagyobb ellenfelei a tudósok voltak - mivel nem tudott szilárd bizonyítékot mutatni, nem fogadták el a modelljét. Galilei egyre idegesebb lett, tudatlannak kiáltotta ki õket és a nyilvánosság elõtt kijelentette, hogy az õ modellje a helyes - így került konflikusba az egyházzal.

Amikor Kolumbusz felvetette útjának ötletét, a Föld gömb alakja általánosan elterjedt nézet volt, annak ellenére hogy az átmérõje még vitatható volt. Kolumbusz egyszerûen csak úgy hitte, hogy a Föld jóval kisebb, míg ellenzõi azt vallották, hogy az út túl hosszú lenne. Ha Amerika nem esett volna az útjába, valószínûleg nem járt volna sikerrel. Az a mítosz, hogy "kinevették, mert hitt abban hogy a Föld gömb alakú" egy amerikai szerzõtõl származik, aki szándékosan meghamisította a történelmet.