Világnézet / Szkepticizmus / A tudományos módszer

Linkajánló

A tudományos módszer

1: Mi az a "tudományos módszer"?

A tudományos módszer a legjobb módja annak, hogy az igaz állításokat megkülönböztessük a hazugságoktól és tévedésektől. Az egyszerű leírása valahogy így néz ki:

1: Vizsgáld meg valamilyen szempontból az univerzumot.
2: Találj ki egy hipotézist, ami összeegyeztethető a tapasztalataiddal.
3: A hipotézis segítségével adj előrejelzéseket.
4: Teszteld az előrejelzéseket kísérletekkel vagy további megfigyelésekkel.
5: Változtasd meg a hipotézist az eredményeknek megfelelően.
6: Folytasd a 3. lépéstől.

A fenti modell figyelmen kívül hagyja a tudósok közti együttműködést az elméletgyártásban, valamint azt a tényt, hogy lehetetlen minden tudósnak saját kísérletekkel ellenőriznie minden egyes elméletet. Mivel az élet ehhez túl rövid, a tudósoknak meg kell bízniuk egymásban. Ha tehát egy tudós azt állítja, hogy elvégzett bizonyos kísérleteket és bizonyos eredményekre jutott, azt többnyire elhiszik neki, és a legtöbben nem foglalkoznak azzal, hogy a kísérletét megerősítsék.

A kísérletek megerősítése más kísérletek részeként szokott történni. A legtöbb tudományos értekezésnek az írói ösztönzik a többi tudóst a követésükre. Ennek az első lépése általában a már elvégzett kísérletek megismétlése. Ha tehát egy elmélet kiindulópontja megfelelő számú más munkának, akkor a kísérletei már sokszor meg lettek ismételve.

Néha beszélnek "kuhni paradigmaváltásról". Ez azt jelenti, hogy a tudományos ismeretek lassú növekedését időnként hirtelen gyökeres fordulat szakítja meg. Ilyesmi előfordul, de ezután is a fent említett lépések következnek.

Sok tudományfilozófus amellett érvel, hogy nincs olyan, hogy a tudományos módszer.

2: Mi a különbség a tény, az elmélet és a hipotézis között?

A hétköznapi szóhasználatban az elmélet csak egy pontatlan és homályos csoportosítása a tényeknek. Egy tudós számára ezzel szemben az elmélet egy olyan fogalmi keret, ami megmagyaráz létező tényeket és előrejelez újakat. Példának okáért, ma reggel láttam a napfelkeltét. Ez tény. Ezt a tényt megmagyarázza az az elmélet, mely szerint a Föld gömb alakú és forog a tengelye körül miközben a Nap körül kering. Ez az elmélet továbbá megmagyaráz más tényeket is - úgy mint az évszakok változását vagy a holdfázisokat - és lehetővé teszi, hogy előrejelzéseket tegyek azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni holnap.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos szempontból a "tény" és az "elmélet" szavak egymással felcserélhetőek. A naprendszer felépítésére, amit egy egyszerű példaként hoztam fel az "elméletre", általában úgy tekintünk, mint egy tényre, amit Newton gravitációelmélete magyaráz meg, és így tovább.

A hipotézis egy kísérleti elmélet, ami még nem lett ellenőrizve. A tudós többnyire kitalál egy hipotézist és kipróbálja helytállóságát a meglévő adatok segítségével. Ha a hipotézis kiállta a próbát, elméletté vállik.

A tudományos elméletek és hipotézisek fontos tulajdonsága a "cáfolhatóság". Ez azt jelenti, hogy kell lennie olyan kísérletnek vagy felfedezésnek, ami be tudná bizonyítani, ha az elmélet hamis. Például Einstein relativitáselmélete előrejelzéseket tesz bizonyos kísérletek eredményeire. Ezek a kísérletek végződhetnek olyan eredménnyel, amik ellentmondanak ennek, tehát az elmélet cáfolható.

Ezzel szemben az az elmélet, hogy "egy vállad felett lévő láthatatlan manó olvassa ezt a szöveget" nem cáfolható. Nincs olyan kísérlet vagy lehetséges bizonyíték ami cáfolhatná a láthatatlan manók létezését. A manó-hipotézis tehát nem tudományos. Viszont a "negatív manó-hipotézis" (az, hogy nem léteznek) tudományos. Cáfolni tudod, ha elkapsz egyet. Ugyanez vonatkozik a jetikre, az UFOkra és a Loch Nessi szörnyre.

3: Képes a tudomány bizonyítani valamit?

Igen és nem. Attól függ, mit értesz "bizonyítás" alatt.

Például van egy kis bizonytalanság a tekintetben, hogy az elhajított tárgyak visszahullanak-e a földre (az űrhajóval most ne foglalkozzunk). Valaki végezhet egy tudományos megfigyelést, mely szerint "a dolgok leesnek". Ellenőrzésképp feldobhatok egy követ a levegőbe. A múltbéli megfigyeléseim eredményeit használva megjósolhatom, hogy a kő le fog esni. Ejha - eltaláltam!

De legközelebb, mikor feldobok egy követ, lehet hogy nem esik le. Lebeghet vagy továbbrepülhet felfelé. Tehát ezt az egyszerű tényt sose lehet igazán bizonyítani. De nagyon konoknak kell lenned, ha azt várod, hogy a legközelebbi dobásnál a kő ne essen le. Hétköznapi szóhasználatban tehát mondhatjuk azt, hogy az elmélet igaz.

Gondolhatsz úgy a tényekre és elméletekre (nem csak a tudományosakra, hanem a hétköznapiakra is) mint amik valamilyen súlyú bizonyossággal rendelkeznek a biztosan hamis és a biztosan igaz között. A felső végén vannak az olyan tények mint "a dolgok leesnek". Az alsó végén van az, hogy "a Föld lapos". A középső részen van hogy "Szívproblémák miatt halok meg.". Néhány tudományos elmélet közelebb van a felső határhoz mint a többi, de soha egyik se érheti el. A szkepticizmus rendszerint a felső határhoz nagyon közeli tényeknek és elméleteknek ellentmondó állításokra irányul. Ha a skála közepéhez közel álló ötletekről szeretnél beszélgetni (ezek olyan dolgok, amikkel kapcsolatban jelenleg is igazi viták folynak a tudományos életben), akkor jobb ha egy hozzáértő szakemberekből álló csoporttal vitatkozol.


Következő oldal Következő oldal
© halmaz.hu