|
Bolygóegyüttállás - következmények nélkül
Számtalanszor terjedt el annak híre, hogy a bolygók együttállása a világ végét jelenti. Őseink még nem ismerték az égitestek mibenlétét, ezért keltett riadalmat, amikor néhány fényesebb objektum közel került egymáshoz az égen. Ma az érzékeny műszereknek és különleges módszereknek köszönhetően jól ismerjük a bolygók összetételét, tömegét, távolságát. Az űrszondák felvételei alapján többségükről részletes térképünk van, ezért aztán kevéssé érthető, hogy ez a jelenség miért kelt félelmet korunkban is. Januárban (1994) öt bolygó együttállására kerül sor, és hogy elejét vegyük a rémhíreknek már most leszögezzük: semmiféle következménnyel nem jár!A Merkúr, a Vénusz, a Mars, az Uránusz és a Neptunusz ekkor a Nap irányában helyezkedik el, ezért nem láthatóak, számítógépes szimulációval azonban nyomon követhetjük mozgásukat, ami azt mutatja, hogy január 12-ig közelednek egymáshoz a Nyilas csillagképben. Legnagyobb közelségük idején (a Merkúr kivételével) beleférnek egy 3 fok sugarú körbe. (A telihold átmérője kb. fél fok.) Ezután távolodva egymástól átjutnak a Bak csillagképbe.
A konjukció látszólagos jelenség hiszen valójában nagyon távol lesznek tőlünk és egymástól. A csillagászati évkönyvben az alábbi (általunk kerekített) értékek szerepelnek:
| Nap: | 147 millió km |
| Mars: | 360 millió km |
| Merkúr: | 190 millió km |
| Uránusz: | 3 milliárd km |
| Vénusz: | 250 millió km |
| Neptunusz: | 4 és fél milliárd km |
1524-ben hatalmas vízözönt jósoltak, mert a Vízöntő csillagképben bolygóegyüttállást láttak. 1962. február 5-én is "nagyon várták" a világvégét, mivel a Nyilas és a Bak határán sorakozott fel öt planéta, akárcsak most, 1994 elején. A krónikák azonban nem számolnak be sem nyílzápor, sem elszabadult kecskék okozta katasztrófáról. Biztosak lehetünk abban, hogy a következo év sem világvégével kezdodik.
A Nap és a Hold valóban hat a Földre, gondoljunk csak az apály és dagály váltakozására. De a bolygóknak még akkor sincs számottevő fizikai hatása, ha azonos irányban helyezkednek el. Az égitestek évmilliók alatt már nagyon sokszor kerültek közel egymáshoz az égen. Az emberekben viszont csak az maradt meg, amikor ezzel egyidejűleg valami váratlan, és negatív esemény történt. Innen ered a hiedelem. Nyilvánvaló, hogy ha valódi kapcsolat lenne bolygók és katasztrófák között akkor a világnak már többször el kellett volna pusztulnia, mint ahányszor azt megjósolták.
Valószínűleg néhány év múlva ismét terjedni fog valamilyen égi jelenség alapján az, hogy "világvége várható". Jó alkalom lesz 1999, amikor 156 év után ismét teljes napfogyatkozás látható hazánkból.
Az intő jeleket tehát ne az égen keressük, nem a bolygók jelentik a legnagyobb veszélyt az emberiség számára. Ha mégis szörnyülködni akar valaki, akkor ne az eget kémlelje, hanem nézzen körül - itt a Földön.
Szerző: Trupka Zoltán