Világnézeti megoszlás Magyarországon

Van csalás, nagy csalás és van statisztika. Hazánkban a népszámlás vallási hovatartozást végző felmérése a legnagyobb csalások egyike.

Hazánkban az 1990-es évek környékén bekövetkező politikai rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amelyek a hazai társadalom világnézeti hovatartozását voltak hivatva felmérni.

Néhány fontos dolog:

Magyarországon a lelkiismereti szabadságot az Alkotmány garantálja, ennélfogva az ilyen jellegű statisztikák felvételét, közzétételét és a vele való elemzések jogosultságát is sokan vitatják.

Hazánkban kb. 150 hivatalosan bejegyzett egyház és számos bejegyzés nélküli egyházi csoport működik. Ezzel együtt a becsült számuk 200-300.

Mivel egy adott vallásra több egyház is alakulhat jellemzően, ezért a hazai vallások száma ennél kevesebb. A törvények nem teszik kötelezővé a bejegyzést, az csak egy lehetőség.

Ha valaki vallásosnak tartja magát, az nem jelenti még egy adott valláshoz, vagy egyházhoz való kapcsolódását. A vallások is oly mértékben különböznek egymástól, hogy egymás tagadásának is lehet számos esetben tekinteni őket.

Egy adott egyházhoz való tartozásnak feltételezni kell az adott egyház tanainak a követését. Aki csak a saját módján vallásos, vagy nem követi egyik egyház tanait sem, azt nem lehet egyik egyházhoz sem sorolni.

A megkeresztelkedés, és főként a csecsemőkori megkeresztelés, vagy más szertartásban való részvétel, nem jelenti egyértelműen, hogy a szertartásban részt vett tagjává és követőjévé is válik az adott szertartást elvégző egyháznak.

Egy adott vallásba, egyházba való beleszületés, nem jelentheti azt, hogy adott egyén későbbiekben is megmarad az adott vallásban, egyházban.

Magyarországon a valláson kívüliségnek is igen sok lehetősége adott, amelyet számos felmérés nem fordít kellő figyelmet. Ateista, szabadgondolkodó, nihilista, racionalista, stb.

Medián felmérése 1999

forrás: Vallásosság és felekezetek Magyarországon
http://www.median.hu/vallas.html

1999. április-június, 3600 fős reprezentatív minta.

Egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása:

8% katolikus,
2% reformárus,
1% evangélikus,
1% egyéb felekezet,
1% felekezet nélküli

Népszámlálás 2001

A 2001-es népszámlálás adatai szerint 5,3 millió 52% római katolikus, 1,623 millió 16% református, 304 ezer 3% evangélikus, 12-13 0,13% ezer izraelita, 396 ezer más, 1,4-1,5 14%-20% millió felekezet nélküli, 17 ezer baptista, 270 ezer görög katolikus, 112 ezer a más felekezethez tartozó, 1 millió ember 9,9% nem válaszolt a kérdésre vallását illetően.

A népszámlálási adatok kritikája: Hazánkban nagyon sok publikáció, politikai, a weben és a közéletben folyó vita kérdőjelezi meg a népszámlálási adatok valódiságát, hiszen a bizonyíthatóan jellemző esetekben a megkeresztelkedésre és nem a vallási hovatartozásra vonatkoznak. Sokak álláspontja szerint egy csecsemőkori, bizonyos szertartáson - a keresztelésen - való részvétel nem jelenthet vallási hovatartozást, mint ahogyan a kisdobossá, vagy a KISZ-taggá avatás sem tekinthető az ateizmus jelének. Továbbá a népszámlálási statisztika keveri a vallási és az egyházi hovatartozás kérdéskörét. Egy adott egyháznak nem lehet az a tagja, aki a maga módján vallásos és nem követi egyik egyház tanításait sem. A hazai vallási megoszlásról készült több egymástól független felmérés is, ezek adatai egymással egybeesnek, de a népszámláláséval nem. Tehát erősen vitatható, és sokak szerint bizonyított is, hogy a népszámlálási adatok nem hitelesek. Mindenképpen szükséges megemlíteni a többi felmérés adatait is, amelyek alapján a katolikusok hazai száma 7-8% közé esik.

1%-os felajánlások alapján vetített egyházi megoszlások

Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvélemény kutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. Nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, nem adózó munkaképeseket nem méri, illetve a "megkérdezettek" jelentős száma nem nyilatkozik. Viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár véleményét tükrözi. Egyéb közvélemény kutatásoknál általában ezer, elvétve maximum tízezer fő szokott lenni a megkérdezettek száma. Tehát az 1%-os felajánlások felmérése nagyságrendekkel pontosabb lehet. 3-4 év óta teljesen azonosak ezek az adatok és szinte hajszálra megegyeznek más felmérésekkel is, tehát a valóság (értsd: az egyházaknak tett felajánlók száma) jó közelítésének mondhatóak.

2002 év

Forrás: Népszabadság 2002.09.12.
Szerző Czene Gábor
Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából.

Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az SZJA bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint: 4.5 millió fő. Összes egyházaknak felajánlást tevő hívő számaránya az ország lakosságára arányosan vetítve: 11,97 %

Katolikus: 7,44 %
Református: 2,47 %
Evangélikus: 0,74 %
Hit Gyülekezet: 0,22 %
MAZSIHISZ: 0,13 %

Az egyházaknak tett felajánlások lassan több éve azonos arányban megerősítik a többi korrekt felmérés eredményét.

Kormányzat által megrendelt felmérés 2004

Miniszterelnök i Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának megbízásából a Median közvélemény-kutató által végzett országos reprezentatív felmérés kitér, az egyházak adófizetők pénzéből való egyház támogatottságra, és a szavazótáborok világnézetének elemzésére is, amelyeket most itt nem érintünk. A következő adatokat emeljük ki:

A megkérdezetteknek csupán 13%-a kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz és ebből megint csak egy kisebb rész ezen belül aki a katolikus egyházhoz, több mint a fele a "maga módján vallásos", azaz nem követi és nem azonosul egyik egyház tanításaival sem. A nem vallásosak aránya 25%.

Összegezve a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozást felmérő része egy államilag támogatott csalás. Olyan államilag támogatott csalás, ami által és következményeként köztpénzek áramolnak ki érdemtelen helyekre. Tehát alapvetően az eredménye a társadalom vagyonának a meglopása.

Szerzõ: IGe